Hitélet

Kerékpárral Szent Márton nyomában - 2011. 07.21.

2011. július 21.

1800 kilométernél is többet kerékpározik, hogy közben elsősorban befelé figyeljen - mondja Szabó Jenő, szalézi szerzetes, aki a napokban vágott neki a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalnak. 

Szabó Jenővel a szombathelyi Szent Márton templom előtt találkoztunk. A biciklijéhez rögzített csomagtartót igazgatta éppen, még egyszer, utoljára az indulás előtt. A Bécsben élő szalézi szerzetes a franciaországi Tours-ba készül, hogy végigjárja Szent Márton életének főbb állomásait. Másfél hónap alatt 1850 kilométert tesz meg: ilyen hosszú a Márton szülővárosát és nyughelyét összekötő Európai Kulturális Útvonal.

-Jövőre szeretnék úgynevezett „szabott" évet tölteni a rendben, ami azt jelenti, hogy olyasmivel foglalkozom majd, ami a lelkemet építi. Azt gondoltam, egy zarándoklattal készülök fel erre. Mivel Spanyolország nem áll olyan közel a szívemhez, úgy döntöttem,
a Szent Jakab út helyett inkább Márton nyomába indulok -  avatott be nem mindennapi elhatározásának hátterébe.

Orbán Róbert, aki a Szent Márton útvonal létrehozásának és  továbbépítésének „lelke", felidézi: az idén októberben lesz öt éve, hogy átadták a gyalogos útvonal első, Szombathelytől  Domonkosfáig tartó szakaszát. Később - 2008-ban - egy magyar és egy francia egyetemista járta végig először a Szombathelytől Tours-ig tartó teljes zarándokutat. Közben újabb szakaszokat tábláztak ki, és több turistacsoport is nekivágott az útvonal egy-
egy darabjának. De a teljes, déli irányban Szlovénián és Olaszországon át vagy észak felé, Szlovákián és Németországon át vezető gyalogos utat Franciaországig csak kevesen tették
meg eddig.

Szabó Jenő úgy tervezi, hogy 25 napot biciklizik és 20 napot szán arra, hogy egy-egy helyen egy kicsit megálljon. Legtöbbször kempingben alszik majd, néhol pedig saját rendje, a szalézi oblátusok plébániáin. Útitervét és a Szent Mártonhoz kötődő emlékeket is feltöltötte e-bookjára, ez segíti majd a tájékozódásban. Naponta átlagosan 80 kilométert teker majd,
Szlovénián és Észak-Olaszországon keresztül ér Franciaországba.

Szabó Jenő azon kevesek közé tartozik, akik egyszerre lehetnek osztrák és magyar állampolgárok. Pornóapátiban született, Kőszegen járt gimnáziumba. Azt mondja, akkor még meggyőződéses kommunista volt. Ám az érettségi után olyan élmény érte, amelynek hatására „egycsapásra" vallásos lett. Nem volt egyszerű - meséli -, hiszen akkoriban még egy „Miatyánkot" sem tudott elmondani. De képezni akarta magát, és teológiára is jelentkezett, ám hiába, nem vették fel. - Akkor már Isten országát akartam építeni - idézi fel a múltat. És azt mondtam, ha ezt nem tehetem Magyarországon, akkor elmegyek az „apaföldemről" az „anyaföldemre" (mert édesapám magyar, édesanyám meg németajkú), és megpróbálom máshol Isten országát szolgálni. Mivel útlevelet nem kaptam volna, hiszen nem voltam még katona, 1981-ben kiúsztam a Pinkán egy fürdőnadrágban Ausztriába. Csak egy Újszövetség volt csak nálam nylonba csomagolva. A burgenlandiak úgy is hívtak, hogy „Tarzan Bibliával a kezében".

Így lett aztán belőle szalézi oblátus atya Bécs egyik legelőkelőbb negyedében. Azóta is hazájának tekinti mindkét országot. S ahányszor csak kerékpárral utazik, a Monarchia címerét tűzi a biciklijére.

A hagyomány szerint a szombathelyi Szent Márton templom északi mellékkápolnája helyén állt egykor Márton szülőháza. Itt kapott áldást Szabó Jenő az útra. A domonkos atya Szent Ráfáel, a beteglátogatók és az úton lévők angyalának segítségét kérte a hosszú zarándoklat előtt. Majd Szabó Jenő elbúcsúzott egykori iskolatársától, Orbán Róberttől, aztán kerékpárra pattant, hogy Ják érintésével Körmendig jusson az első napon.

Szabó Jenő atya szeptemberig átteker fél Európán, idegen tájakon, ismeretlen emberekkel találkozik majd, de elsősorban befelé figyel. Még nem döntötte el, hogy utána hazatér-e vagy Indiába indul misszióba, esetleg kolostorba vonul, de biztos benne, hogy mire az út véget ér, tudni fogja, hol tart és hol a helye.

fotók: Orbán Róbert