Miért olyan késői idén a húsvét? - 2011.03.28.

Viszonylag ritka jelenségnek vagyunk tanúi idén. Húsvét április 24-ére esik.

A húsvét megülésének egységesítése 325-ben történt a nikaiai (= nicaeai) zsinaton, ekkor mondták ki, hogy a március 21-ét követő holdtölte utáni vasárnapon kell az egész keresztény világnak megülni Krisztus feltámadásának ünnepét. Így a húsvét március 22-ét és április 25-ét magában foglaló 35 nap bármelyikére eshet. Az igen korai és igen késői húsvét azonban ritka.

A legkésőbbi lehetséges húsvét (április 25.) az ókori zsinat óta eltelt közel 1700 évben mindössze 14-szer fordult elő és a zsinat kétezredik évfordulójáig is mindössze 17 ilyen húsvét volt illetve lesz. Április 25-én van különben Márk evangelista napja is, ezért szólt így a középkori szállóige: Quando Marcus Pascha dabit, totus mundus vae clamabit - azaz: amikor Márk adja a húsvétot, az egész világ jajt kiált. Legutoljára 1943-ban esett a húsvét Márk napjára, volt is miért jajt kiáltania a világnak. A legközelebbi ilyen alkalom 27 év múlva, 2038-ban lesz.

Alig valamivel kevésbé ritka az április 24-i húsvét: a nikaiai zsinat óta az idei lesz a huszonkettedik, és a zsinat utáni 2000 évre is csak 24 ilyen húsvét esik. Az idei dátummal azonos időben legközelebbi húsvét mind a múltban, mind a jövőben még messzebb esik tőlünk: a legutóbbi 1859-ben volt, a legközelebbi pedig 2095-ben lesz.

Cholnoky Péter